2017 tavaszán futással, azaz terepfutással bővült az AlpinTeam egyesületünk. A már ismert Alpinbike Team, az AirborneClub és a SpiderClub filozófiával indítjuk el negyedik, Alpinrun szakosztályunkat. Szeretnénk létrehozni egy kis klubot, amely a futóboltunk köré szerveződő futókat, versenyzőket fogja össze.

Michtiov Emese futott egy félmaratont a Szőlőskörön

Michtiov Emese futott egy félmaratont a Szőlőskörön

2020.09.13.
Dynafit nagykövetünk a Szőlőskör utcai futóverseny félmaratoni távján versenyzett. 1 óra 50 perc 25 másodperces idejével éppen csak lecsúszott az abszolút női dobogóról, korosztályában viszont első helyezést ért el.

Michtiov Emese futott egy félmaratont a Szőlőskörön

 

Igaza volt-e vajon „a számok atyjának”, Pithagorsznak, hogy minden létezés visszavezethető a számok világára és ilyenformán minden futásunk is csak egy szám? Ezen morfondírozom, amikor a szombati Szőlőskör félmaraton plusz emlékkockái elevenednek meg előttem.

Elég régóta futottam már a magam örömére, amikor belecsöppentem a terepversenyek folyamába és arra a kérdésre, hogy – Mennyi a félmaratoni időd? – csak meresztettem a szemem, és nem tudtam válaszolni. Teljesen hobbistaként fogalmam sem volt ezekről és kívül estem ezen a halmazon. Egyszer aztán megelégeltem és futottam négy kört a Szigeten, amivel már megközelítőleg tudtam válaszolni az ilyen kérdésekre.  

A szombati balaton-felvidéki rajt előtt azért is voltam izgatott, mert tavaly ősszel belevágtam a célzottabb felkészülésbe és a két visszaesős időszakot leszámítva sokat tettem bele az edzésekbe. A fülemben visszhangzott az edzői útravaló – Fuss egy tisztességes félmaratont!  

 

 

A versenyközpont egy gondozott füves focipálya területén volt, ahonnan egyszerre indultunk az 50 kilométeres egyéni és az 50 kilométeres váltó versenyzőivel.  A visszaszámlálás után nem sokkal ráfordultunk a Tótvázsony felé vezető emelkedőre.  A rajt jól sikerült és egy fokozó tempót igyekeztem tartani. A 8%-os emelkedőt jelző táblánál már szaporán vettem a levegőt, érezhető volt a kevés pihenés, ami az iskolakezdés szimpla velejárója volt. Sélley Gábor bíztatott is:  - Még 500 méter és utána nektek már lejt! „Majdnem így is volt.” Jó érzés volt profi ultrafutók társaságában haladni egy darabon, aztán már csak magamra figyeltem. Minden frissítőponton, amiből elég sok volt, locsoltam egy kis vizet a fejemre és ittam is néhány kortyot.

 

 

A hangulat és a táj egyszerűen feledtette velem azt, hogy tulajdonképpen aszfalton futunk.  Egy szakaszon együtt haladtam két sráccal – egyikük a biciklis kísérő volt, – akik buli-hangulatot rögtönöztek előttem. A hangszóróból nyári slágerek szóltak és néha együtt énekeltek.  Annyira feldobott, hogy egy lendületes lejtőn túl is pörögtem, és elkezdett szúrni a rekeszizmom, ami némileg belassított. Szerencsére ez kis nyújtózkodás után hamar rendeződött.  

 

 

Ráfordultunk a fordító felé vezető útra, itt egy kis hűsítő szellő is fújdogált. Szembe futott – már visszafelé – Csécsei Zoli, Tiricz Irén, Maráz Zsuzsi és sok ismerős futótárs is, és nagyokat „Hajráztunk” egymásnak. Az viszont már nem okozott kicsattanó örömöt, hogy vissza kell majd ott nemsokára kapaszkodni, de annak ellenére jó tempóban tudtam haladni. Egy jobb kanyarral nyugat felé Pécsely felé vettük az irányt egy lendületes lefelével. A frissítőnél a kikészített pohárból a soft poharamba öntöttem egy kis vizet és hűtöttem a fejem szépen.  A csokis Hammer gélnek is eljött az ideje, amitől erőre kaptam, majdnem tovább is futottam a fotós mellet az 50K/80K felé vezető útvonalra. De időben észleltem, hogy nekünk egy balos kanyargós combosabb emelkedő a feladat. 

 

 

Itt szinte egyedül haladtam, csodáltam a tájat és próbáltam tartani a tempót, mert itt már bele-belesajgott a korábbi sérülés utózöngéjeként a lábam. Szerencsére csak a vége felé okozott némi kellemetlenséget, mert Berni előző nap szakszerűen átgyúrt. Nagyon szomjas voltam – még rajt előtt vettem be a Endurolyze sótablettát és az ESSENTIAL magnéziumot –, és kicsit mérges is voltam amiatt, hogy otthon felejtettem a kulacsom és nem készültem folyadékkal, mert jó pár másodpercet vesztettem a kiállásokkal és a pohárból töltögetős ivással. Talán kevésbé lettem volna szomjas, ha víz helyett izot iszom, de a vizet kívántam – ez is egy tanulság.

Azt gondoltam, hogy az utolsó 2,5 kilométer már lejtős lesz, de másfél kilométerre a céltól újra egy jó kis domb következett. „Nincs mese, akkor iszom még egyet az utolsó frissítőnél!” Na, ezt nem kellett volna, mert ekkor előzött meg egy lány, és ugrott a harmadik hely, ezzel a 30 másodperces kitérővel.  Már nem tudtam tempót váltani, megelőzni pedig esélyem sem volt.  

Meglepett, hogy már csak be kellett suhanjak a „csupazöld” területen felállított célkapu felé, mert előbb ettük meg a távot, mint ahogyan számítottam rá. „Aszfalton gyorsabban peregnek a kilométerek, még a végén megkedvelem”. Gratuláltam Anitának, - aki így harmadik lett – mondta is, hogy neki szerencsére maradt még vize. 

 

 

Összességében jó erőben telt a futás és nagyon jól is éreztem magam ezen a pályán. A szervezés hibátlan volt. Már elhiszem, hogy tudok egy jó idejű félmaratont futni, ha végre rendbe jön teljesen a lábam és érdemes folytatni a tervezett edzéseket. Még egy érdekesség, hogy először futottam „félverseny” cipőben, ami nekem nagyon bevált (Köszönet Csillának).

Nem minden futás egy szám, de minden futás megmérettetés, ahol az is kiderül mi a fontos. 

Az eredményhirdetésen korosztályos díjazásként kaptam egy 50 kilométeres nevezést a jövő évi versenyre, és így egy színpadon állhattam Incivel, aki még a türkiz terepszoknyámat is megcsodálta.

Minden helyezettnek és célba érkezőnek gratulálok!

Köszönet a szervezőknek és önkénteseknek! Ha az a kérdés, hogy ajánlom-e ezt a versenyt, akkor igen a válasz.

 

 

A táv 21,92 km volt, 343 m szintemelkedéssel 1:50:25 másodperces idővel értem célba, ami a női 4. helyezéshez és a (W40) korcsoport kategória 1. helyéhez volt elég.

A legjobb női idő 1:33:42 (Tiricz Irén), a második 1:47:00, és a harmadik 1:49:48 volt. 

A leggyorsabb férfi 1:29:18 másodperc alatt ért célba. 

További cikkek:

Túra
Tourlauf Dachstein: Nagy Sára harmadik helyezést ért el kategóriájában
2020.09.16.
Dynafit nagykövetünk kategóriájában 3. helyezést ért el a Tourlauf Dachstein 24 kilométeres távján. ...
Túra
Büki Ádám 2 másodperccel maradt le a dobogóról a síroller országos bajnokságon
2020.09.04.
Dynafit nagykövetünk a hajrában mindössze két másodperccel maradt le a dobogó harmadik fokáról az augusztus 16-ai síroller országos bajnokságon, így végül 5. helyen ért célba. ...
Túra
Büki Ádám az atlétika MEFOB-on versenyzett
2020.09.03.
Dynafit nagykövetünk augusztus 26.-án az atlétika MEFOB-on futott 5000 méteren. 16 perc 40 másodperces idejével 7. helyen ért célba. ...
SpiderClub Airborne