"Hétvégén a Bükki Kilátások Hard távján versenyeztem, ami az extrém időjárási körülmények miatt 58km-re rövidült. 2450m szintemelkedés és a kialakult hóhelyzet nehezítette a futók dolgát.
Az elejét picit elfutottam, ilyen még nem nagyon történt velem. Mentségemre szóljon, hogy az volt bennem, hogy addig kell menni, míg lehet. Nehéz volt a pálya: a túrázáshoz futható, a futáshoz nagyon erőlködős. Istállós-kőre irtó nehezen kapaszkodtam fel, csúsztam vissza lánccal együtt, nagy hó volt, minden lépésért küzdeni kellett.
Nem tudtam a saját, elnyújtott, "osonós" lépéshosszommal haladni, elég fárasztó volt mások taposott nyomában tipegni. Lefelé a lábközépig érő hóban párszor fel is borultam, de muszáj volt haladni. 30km-től kezdtem magamra találni és élvezni. Nem voltam rossz erőben, bár éreztem már jobban is. Ez a nagy hó, az állandó "manőverezés", figyelem sokat kivett.
Tanulság: Rengeteg felesleges dolgot végigcipeltem, bot nem ártott volna, illetve az elejét semmilyen apropóból nem jó túlfutni, mert nehéz visszahozni.
Összességében: férfimunka volt. :)
A 8:30-as időmmel lányok közt 2. helyen, ffi-női összetett mezőnyben a 60 induló közül 14. helyen értem célba.
Elégedett vagyok a helytállásommal, soha rosszabbat.
Következő megmérettetés: Vértes Ultramaraton.
A cipőm szépen lemosta a hó, kb. 800km lehet benne, közte egy 150km-es Pirin Ultra. Átjött egy haverom, és megkérdezte, hogy új-e. Ő a második."
