Izgatottan vártam ezt a két versenyt már csak amiatt is, mert itt avathattam fel a vadonatúj DYNAFIT Vertical Pro cipőmet.
A normáltávú vébére mondhatni edzésből érkeztem, hiszen az IBU egyhetes nemzetközi edzőtáborából érkezve csatlakoztam a csapathoz Szlovéniában. Mivel az áprilisi válogatóversenyen éppen csak becsúsztam az idén 4 fősre szűkített keretbe, ezért nem lehettek nagy elvárásaim magammal szemben a nálam jóval rutinosabb Bogos Tomi, Pelsőczy Ati, Fonyó Sanyi névsort olvasva. A csapatba 3 fő eredménye számít, így legfeljebb azt tűzhettem ki célul, hogy az én eredményem beleszámítson. Két 6 kilométeres kört tettünk meg. Felfelé kellett 3 kilométert futni, ami alatt több mint 400 métert emelkedett a pálya, majd egy főleg macskaköves lefelén ugyanennyi táv alatt adtuk le ezt a szintet.
105-en toporogtunk a rajtban. Az első kört Tomi és Ati mögött tettem meg, de Sanyi mögém került. Felfelé a tomboló tömeg adott egy hatalmas löketet, amit vissza is kellett később fognom, nehogy elszálljon az erőm. Lefelé adódott egy kisebb hasi görcsöm, de egy kilométer alatt tovább állt, így megkezdődhetett az igazi veretés.
Az első kör végén friss voltam, éreztem, hogy jó napot fogtam ki. A második körre fordulva, a terepes részre érve a semmiből tűnt fel előttem Ati, és hirtelen utol is értem. Ekkor már rajtam is kezdett eluralkodni a fáradtság, ezért a hajrából, amit nyögni akartam előzés közben, fogalmam sincs mi lett. A legmagasabb ponton megláttam Tomit is. Olyan 40 mp - 1 percre tippeltem az előnyét. Ezt a célig 28 másodpercre tudtam faragni, így 71. helyen értem célba 1:08:42-es idővel.
Egy hetem volt hogy ráhangolódjak a következő kihívásra, a Giir di Montra, ami 30 kilométer hosszú és 3000m+ szintemelkedéssel bír. Ez három hegyre osztódott szét. Az első két nap azzal telt, hogy a lábamon lévő víz- és vérhólyagokkal próbáltam valamit kezdeni. Nyilván nem múltak el, de szerdán már tudtam résztávozni velük. Verseny előtt felraktam a sarkamra a Compeed tapaszt és jöhetett a többi sérült részre a jó öreg Leukoplast.
Kissé zord idő fogadott minket a verseny napján. Több hullámban is jött eső a verseny során, néha pedig úgy beborult, hogy egy fejlámpa is elkélt volna. Az első hegy tűnt a legbarátságosabbnak a szintrajz alapján, mégis ezt futottam a leglassabban talán. Carlos ért közülünk elsőnek a tetejére, majd hárman egyszerre követtük Bencével és Gáborral. Az első ereszkedés elején vittem a tempót, de a végén kisebb gondjaim akadtak, mert kétszer elestem, és ami ettől is fájdalmasabb volt, hogy becsúszott a bal lábam egy kő alá, amitől egy pukli keletkezett a külső lábfejemen. Sebaj, összeszedtem magam és a második hegyen már mertem erősebb tempót vállalni az olasz Antonella Confortola mögött. Meg is lett az eredménye, mert Carlossal szinte egyszerre értünk fel a tetőre, ahol Confortola miatt a hazai szurkolók különösen nagy tombolásba kezdtek. A második leejtőn kicsit bátrabban mentem Carlos nyomában, de egy esést sikerült ott is produkálni.
Fotó: Marco Gulberti
Bár távban volt még bőven, de a harmadik hegy elején úgy éreztem, hogy ideje elengedni a fékeket, lássuk mi maradt bennem. Megkezdődött az igazi pozíciógyűjtés. Hatalmába kerített az a bizonyos „flow”. Egy héten belül másodjára. A meredeksége és a technikássága ellenére sem kellett sokat belegyalogolnom ebbe a részbe. 25-höz érve egy kellemetlenül hullámzó rész következett a gerincen, ami kicsit felrázta a gyomrom. Emiatt és az eső áztatta kövek miatt az utolsó ereszkedést biztonságinak terveztem. Ez körülbelül 700 méterig tartott, mert feltűnt előttem egy versenyző, akit meg tudtam előzni. Aztán ez ment a célig… Mindig feltűnt valaki, akire fel lehetett futni. Ennyit a biztonsági menetről…
Legjobb magyarként 44. helyen értem célba 4:04:59-es időeredménnyel. Összességében örülök, hogy össze tudtam rakni két jól sikerült futást nemzetközi mezőnyben, kemény pályákon, ilyen rövid időn belül.
Ádám a versenyen tesztelte a DYNAFIT Vertical Pro terepfutó cipőt. A tesztet a következő blogbejegyzésünkben közöljük.
Köszönjük a beszámolót és gratulálunk Ádámnak a teljesítményéhez!
