SZÁMOKBAN:
23 verseny – 416 kilométer
Edzés:
- Sífutás és síroller: 4375 km (284 óra), ebből 1315 km sífutás és 3060 km síroller
- Futás: 1985 km (181 óra)
- Kerékpár: 4606 km (175 óra)
- Túra: 38 km (8 óra)
- Erősítő edzés: 62 óra 26 perc
Összesen:
11.005 kilométer – 711 óra 34 perc – 134.260 méter magasságnövekedés
Legerősebb hónap: Július - 90 óra 34 perc
FONTOSABB EREDMÉNYEK:
- Sífutás 139,81 FIS pont
- Biatlon 203,01 IBU kvalifikációs pont
- Biatlon Országos Bajnokság Sprint 2. helyezés
- Biatlon Országos Bajnokság Tömegrajt 2. helyezés
- Nyári Biatlon Országos Bajnokság 1. helyezés
- Hegyifutó Országos Bajnokság 9. hely
- Rövidtávú Duatlon MEFOB 3. hely
A COVID éve számomra nagy előrelépést hozott. A szokásos 30-40 verseny helyett ugyan „csak” 23-on vettem részt, így viszont jobban tudtam a felkészülésre koncentrálni. Szerintem önmagában az is elég sokatmondó adat, hogy több, mint 150 órával többet tudtam edzeni, mint az előző évben. Persze a közös, és leginkább a havas edzőtáborokból lehetett volna több, de összességében így sem lehet okom panaszra, mert a járvány mellett hálás lehetek, hogy egyáltalán ennyi tábort meg tudtunk tartani. Az online oktatásnak köszönhetően még jobban tudtam menedzselni az időbeosztásomat. Sok mindennapos utazást megspóroltam, amit edzéssel vagy alvással tudtam tölteni. Nyáron feszegettem a határaimat, hogy mit bír el a szervezetem. Bőven akadtak 20 óra feletti edzéshetek, de a rekord 27 órányi edzés volt egy hét alatt.
JANUÁR
Nehezen indult az év eleje, a biatlon versenyeken nem ment jól sem a sífutás, sem a lövészet. Egy jobbnak mondható versenyem volt Osrblieben, amin 203,01 IBU kvalifikációs pontot értem el, de 3 hibával ennél jobb eredményt vártam volna. Sajnos a január végi formábahozó edzőtábor sem segített, hogy legalább a novemberi szintemre visszajöjjek, hiába dolgoztunk keményen.
FEBRUÁR
Február elején begyűjtöttem két második helyet a sprint és a tömegrajtos biatlon országos bajnokságokon, de ezeket messze nem a jó teljesítményemnek köszönhettem. Az IBU Kupán is folytatódott a gyenge szereplésem, egészen február 15-ig kellett várnom az első normális versenyemre, amikor végre elégedett voltam legalább a futásommal. A gond csak az volt, hogy sikerült mellé 6 hibát lőni...
Mivel az antholzi Biatlon Világbajnokság párhuzamosan zajlott a martelli IBU kupával, ezért volt szerencsém átmenni Martellből, és szurkolni Sárának, Dávidnak és Somának. Még edzeni is tudtam egyet a versenyek között, ami a szurkolókkal tömött pályán óriási élmény volt.
A február végi minszki Európabajnokságon már erősen érződött a COVID, a formám pedig ismét visszaesőben volt, kerültek a jó eredmények. A hóviszonyok finoman szólva gyengék voltak, ami a rákövetkező IBU kupára sem változott.
MÁRCIUS
Szinte az aszfalton síeltünk a latyakos, lassú hóban, amiben már minden kilométer fájt a szezon végén, de utólag mégis szerencsésnek érzem magam, hogy majdnem minden versenyt megtartottak a járvány java előtt.
A márciusi sífutó országos bajnokság volt az egyetlen verseny, amit lefújtak. A futóversenyek is hasonló sorsra jutottak ebben az időszakban, úgyhogy következett a szezon végi pihenő, valamint igyekeztem behozni a lemaradásomat az egyetemen.
ÁPRILIS
A pihenő alatt elég sokat kerékpároztam levezetésként, és néha még futni is elmentem, de áprilisban inkább a tanuláson volt a hangsúly. Viszonylag hamar, a hónap végén már el is kezdtem a felkészülést a következő szezonra.
MÁJUS
Az első terepfutó versenyem május végén a Trailzone Gaja volt, amin már egész jó formában voltam és nagy versenyben végül 3. helyezést értem el annak ellenére, hogy még csak az alapozás elején jártam.
JÚNIUS
Júniusban csak egy 30 kilométeres aszfaltos futóversenyen indultam edzésként, ami nem sikerült olyan jól az azt megelőző nagy terhelés és az óriási hőség miatt. Erős kezdés után eléggé megborultam a végére és második helyen értem célba.
A verseny után két nappal már Ramsauban róttam a köröket a síroller pályán az idei első edzőtáborban. Jót tett egy kis kiszakadás az otthoni mókuskerékből.
JÚLIUS
Júliusban a Grossglockneren futottam volna eredetileg, de idén be kellett érnem a Parád-Kékes Hegyifutó Országos Bajnoksággal. Ide is nagyobb terhelésből és egy bölcsességfog húzás után érkeztem, így nem voltak nagy elvárásaim magammal szemben. Ennek ellenére mégis ez volt az eddigi legjobban sikerült futásom ezen a verseny. Abszolút 9. lettem és a felnőtt országos bajnoki dobogó is csak néhány másodpercre volt tőlem.
AUGUSZTUS
Az augusztusi nyári biatlon világbajnokságot is lefújták legnagyobb bánatomra, mert a ruhpoldingi helyszín nagy áttörést hozhatott volna a sportágnak. Helyette adtam a szervezetemnek egy sorozatterhelést, ami a síroller országos bajnoksággal kezdődött 16.-án. Jó formában, de túlzott elvárásokkal indultam, és a rossz taktika sem volt kifizetődő, így a hajrában még a 3. helyről is lemaradtam. 20.-án a Hungaroringen álltam rajthoz életem első országúti kerékpár versenyén. A 105 kilométeren együtt tudtam maradni az élmezőnnyel és a végén a hajrában 16. lettem. Nagy élmény volt 39,1 km/órás átlaggal végigtekerni a távot. 26.-án jött a sorozatterhelés utolsó állomása, az 5000 méteres futás az atlétika MEFOB-on. A 105 kilométernyi kerékpározás még nem ment ki a lábakból, így még az egyénimtől is elmaradtam.
Augusztus végén útnak indultunk edzőtáborozni, de a határzár ezt rögtön keresztbehúzta, így haza kellett jönnünk és Galyatetőn folytatni a munkát.
SZEPTEMBER
Szeptember ismét a kemény edzésekről szólt, megfűszerezve a rövidtávú duatlon MEFOB-bal, hogy legyen motiváció és visszajelzés. Élveztem a versenyzést, és még egy harmadik helyet is sikerült elcsípnem.
OKTÓBER
Október elején megnyertem a nyári biatlon országos bajnokságot, majd a következő hétvégén a duatlon sprint távú MEFOB-on vettem részt. A sprint távú MEFOB kifejezetten jól ment, leszámítva, hogy a depón rengeteg értékes helyezést vesztettem.
Október végén eljutottam Ramsauba egy edzőtáborba, ahol a gleccseren már síelni is tudtam. Szerencsére még éppen azelőtt volt a tábor, hogy lezárták volna a felvonókat.
NOVEMBER
A novembert ismét otthon töltöttem, visszaállva a távoktatásra. Edzés szempontjából ez az egyik kulcsfontosságú hónap a felkészülésben. Sokat nem csökkentek az edzésórák, viszont sok kondi és sok résztáv szerepelt a programban, ami megalapozta a jó formám. Ekkor már bizakodó voltam.
DECEMBER
Az IBU Kupákat januárig törölték, így a naptári év végéig biatlon verseny nélkül maradtunk. Ez viszont lehetőséget kínált egy nyugodt felkészülésre, nem kellett kapkodni a szezonkezdés előtt.
December elején ismét Ramsau felé vettük az irányt, ahol már lent is elkészítették a sífutó pályát, így igazi minőségi munkát lehetett végezni. Minden percét élveztem. Szinte még be sem értem a délelőtti edzésekről, de már vártam, hogy délután is mehessek sífutni. Először éreztem azt a kemény edzések során, hogy sikerül átvinni az erőt a sílécre, amivel a korábbi években nagyon sokat küszködtem, mert erő ugyan volt, de a síre nem sikerült átvinni.
A tábor után Szlovákiába mentünk volna sífutó versenyre, ám azt idő közben törölték.
December 20.-án viszont elérkezett a várva várt pillanat, amire annyit készültem. Végülis Zakopanéban kötöttünk ki, ahol egy 15 kilométeres sífutóversenyen álltam rajthoz. Ha szigorúan 2020-at nézzük, akkor tulajdonképpen erre az egy versenyre készültem egész évben. A több száz órányi edzés pedig meghozta az eredményét, mert 139,81 FIS ponttal életem legjobb eredményét sikerült elérnem. Az elmúlt évek lassú fejlődése után végre sikerült egy nagyobb lépést tennem előre.
ÖSSZEGZÉS
Az egész év a felkészülésről szólt, amit szerencsére még mindig nagyon tudok élvezni annak fáradtságával együtt. Végig kiegyensúlyozott volt az edzésmunka és szerencsére a sérülések is elkerültek annak ellenére, hogy rendesen feszegettem a határaimat. Bár csak egy sífutó versenyen volt lehetőségem megmutatni, hogy mennyit fejlődtem, de tudom, hogy az elvégzett munka nem vész el és később is meg lesz a gyümölcse.
Jelenleg próbálom megtartani a jó formát, hogy a januárban kezdődő IBU Kupákon is tudjak bizonyítani és sikerüljön megfutni a kvalifikációs szintet a biatlon világbajnokságra, illetve a sífutó világbajnokságon is szeretnék jól teljesíteni. Ezek nyújtanak most számomra motivációt.
Rengetegen segítettetek abban, hogy elérhessem a céljaimat, amiért szeretnék köszönetet mondani mindenkinek!
Külön köszönet a támogatóimnak, akik egész évben kitartottak mellettem:
