Kovács Józsi a Sunset eTrailen tesztelte a Dynafit Ultra Pro terepfutó cipőt

Kovács Józsi a Sunset eTrailen tesztelte a Dynafit Ultra Pro terepfutó cipőt

2019.09.01.
Kovács Józsiék lefutották a Sunset eTrail 42 kilométeres távját a Vértesben.

Kovács Józsi a Sunset eTrailen tesztelte a Dynafit Ultra Pro terepfutó cipőt

Csabival már rutinos „Vértes-futók”-nak számítunk, két Vérkörnek és egy Vértes Terep Maratonnak köszönhetően megismerhettük a hegység jelentős részét. Viszont még maradt két kihívás, ami szerettünk volna behúzni, már a Korinthosz-banketten is ezt tervezgettük beállt ízületekkel és elsavasodott izmokkal. 😊

Tekintettel az akkori körülményekre, úgy döntöttünk, hogy a Vércse 100-at inkább jövő tavaszra hagyjuk, viszont még most nyáron kipipálhatnák a Sunset eTrail-t. Aki esetleg még nem találkozott volna ezen eseményekkel, csak annyit ismertetőnek, hogy a Vértes Terep Maraton kivételével a többi úgynevezett „instant” útvonal, vagyis bármikor teljesíthető, megadott szintidőn belül, az útvonalon elhelyezett kódok leolvasásával.

 

 

A Sunset eTrail egy 42 km-es útvonal, amihez több mint ezer méter szintemelkedés társul, további különlegessége, hogy csak akkor lehet teljesíteni, ha fent van a nap, illetve a szintideje 7 óra.

Egy szerdát néztünk ki a futásra, jó korán indultunk Budapestről autóval, hogy még „ki tudjunk osonni”, mielőtt teljesen beáll az egész város. Így már reggel 7-kor le is tudtuk olvasni a rajtkódot az oroszlányi sportcsarnok ablakáról. Már többször futottam Csabival, nagyjából tisztában voltam vele, hogy mit bír, a tavalyi Vérkörhöz képest sokat fejlődött, de azt is figyelembe kellett vennem, hogy azért másfél héttel vagyunk Korinthosz után… Úgy gondoltam, hogy kezdünk egy 8 km/h-s tempóval, aztán majd’ meglátjuk mi lesz.

 

 

Nagyjából a feléig egészen lendületesen haladtunk. Az útvonal jelentős részét ismertük, sokszor visszaköszöntek a beszámoló elején említett rendezvények ösvényei.

 

 

A kódok beolvasása nem ment zökkenőmentesen, a 3. és 5. pontnál nem találtunk térerőt, így azokat csak később sikerült beküldeni a rendszernek.

 

 

Örültem, hogy az útvonal érinti a Gesztesi várat, annak már kevésbé, hogy körbe van kerítve, és le van zárva, szívesen benéztem volna, még sosem jártam ott.

 

 

Viszont a Nagy-Somló hegy kilátójához fel tudunk menni, igaz, Csabi ezért már nem lelkesedett annyira. 😊 A táv második felére kicsit lassultunk, nekem kezdett megártani a hőség, futótársam pedig még érezte a 80 km-es ultramaraton hatásait.

 

 

Bár a meleget nem bírom, most azért nem lehetett túl nagy panasz az időjárásra. Pontosabban szólva, a Vértes mentett meg minket. A mély völgyek rejtett ösvényein való futás még kánikulában is elviselhető, a mellettünk emelkedő, gigantikusnak tűnő hegyek oldalfalai megvédtek minket a napsugaraktól. Az biztos, hogy a völgyekben jópár fokkal hűvösebb volt, mint a nyílt terepen. Sajnos az itinerben szereplő természetes források száraz szemekkel néztek minket, ahogy reménykedve, lógó nyelvvel igyekeztünk feléjük. Viszont a vértessomlói temető vízcsapja másodszor hozott megváltást a teljesen felforrósodott fejemnek, és már a vízkészleteim is az utolsót rúgták.

 

 

Végül nem sokkal déli egy óra előtt pár perccel érkeztünk vissza a sportcsarnokhoz, ahol a célkód beolvasásával véget ért az utunk. Csabi sem tűnt túl megviseltnek, és nekem is elég kellemesen teltek az órák, a korábbi túledzettség nyomai teljesen eltűntek, a lábaim tették a dolgukat, és a pulzus is simán pattant, amikor szükség volt rá.

 

 

Először volt a lábamon Dynafit Ultra Pro terepfutó cipő. Már sokat hallottam róla, és vártam is a próbát. Kíváncsi voltam miért is ennyire jó a híre ennek a topánnak, miért versenyeznek benne szívesen terep-ultrások még alpesi körülmények között is. Én az utóbbi pár évben alacsony csillapítású cipőkben futottam, amelyek könnyűek, gyorsak, viszont ha hosszút futottam bennük, akkor a talpam napokig felhánytorgatta nekem, hogy futhatnék már végre „normális” cipőben. Az Ultra Pro-val nincs ilyen probléma, a 8 mm drop megvédett minden alsó behatástól. Kezdetben még megszokásból kerülgettem a nagyon köves részeket, aztán már szándékosan gázoltam át rajtuk. Egy hajszálnyival nehezebbek csak, mit a minimál cipők, viszont cserébe nem lesz az ember talpa tűpárna egy terep-ultra után. Bár ugye, hogy ezt tényleg megtapasztaljam, egy „komolyabb” ultrát kellene futnom, mert a Sunset távja éppen csak maraton fölött volt. Ami késik, nem múlik. 😊

További cikkek:

Túra
Büki Ádám bemutatja a Dynafit Alpine Running futómellényt
2019.08.15.
Dynafit nagykövetünk idei két terep ultráját a Dynafit Alpine Running futómellényben futotta. Alább a tapasztalatairól olvashattok. ...
Túra
Dynafit 2020-as újdonságok
2019.07.22.
Pár hete Csehországban jártunk, ahol bemutatták nekünk a Dynafit 2020-as termékkínálatát. Összegyűjtöttünk néhány újdonságot. ...
Túra
Nagy Sára: Dynafit Speed MTN - teszt
2019.07.11.
Dynafit nagykövetünk tesztelte a Dynafit Speed MTN cipőjét. ...
SpiderClub Airborne